Ikonokról általában

Mi az ikon? 

Az ikon meghatározásai:

  • Az ikon görög szó, eredeti jelentése kép, képmás. A korai kereszténység idején minden vallásos tárgyú képet ikonnak neveztek.. Az első – mai értelemben vett ikonok a kereszténység terjedésével kezdtek megjelenni a Kr.u. II. század környékén.
  • Az ikon bizánci jellegű szentkép. Bár az ikonfestészet a Római Birodalomban alakult ki, de amikor az őskeresztény gyülekezetek egyházzá szerveződtek, az új egyházzal együtt alakult a keresztény művészet, benne az ikonfestészet is. Eleinte a római antik művészet technikájával készültek az alkotások, de később kialakult az ikonfestészet sajátos formája és nyelvezete. Szereplői az égi világ szereplői lettek.
  • A Római Birodalom kettészakadása után a régi birodalom keleti felében,  a Bizánci Birodalomban, Justiniánusz császár uralkodása idején,  terjedt el az ikonfestészet a VI. században. Ekkorra már a szerepe is teljesen megváltozott. A bizánci ikonok az égi szereplők képmásai, már nem képzőművészeti alkotások, hanem olyan kultikus eszközökké váltak, amelyek segítik az égiek tiszteletét, az Evangélium szavainak megfelelően.
  • Az ikon új meghatározását Nagy Szent Bazil fogalmazta meg elsőnek: ” A képnek adott tisztelet az ősképre (vagyis az ábrázolt szentre száll át”
  • Az ikon történetének fontos fejezete Bizánc terjeszkedésével a szláv nép területén alakult ki. (keleti szlávok, dél szlávok) A terjeszkedés térítéssel járt, elterjedt a bizánci kereszténység és egyházművészet. Az ikon a keleti keresztény egyház táblaképe lett. Nagy Szent Bazil szerint:  “Amit a szentbeszéd mond a fülnek, azt mutatja meg csendben az ikon.”
  • Uszpeszenszkij  megfogalmazása Az ikon teológiája című könyvében:               “Az ikon a szent megdicsőült állapotát, színeváltozott, örök arcát mutatja meg…
    Az ikon alkotó szerepe nem csupán a keresztény hit igazságainak tanításában áll, hanem az egész ember átformálásában is.
    Az ikon tartalma tehát valóságos lelki vezetés a keresztény élet útján, és különösen az imádságban…
    …Az imádságban zárjuk be lelkünk ajtaját, és törekedjünk arra, hogy testünk a Szentlélek kegyelme által megtanuljon rendesen viselkedni, miként az ikonon ábrázolt szent teste is, s a szem „tisztasággal nézzen”, a fül „békességben halljon”, és a „szív ne gondoljon rosszat”. A kép által tehát az egyház segíteni próbál nekünk abban, hogy újjáalkossuk a bűntől eltorzult természetünket…”
  • Az ikonfestés napjaink újra éledő művészete. Az ikon tisztelete a nyugati egyházakban is megmaradt, sőt napjainkban újra éled. Magyarországon, francia kolostorokban, angol, sőt amerikai műhelyekben is születnek a szebbnél szebb ikonok, amelyek ugyanúgy őrzik a bizánci, vagy keleti ikonfestés ősi szabályait, és követik a hagyományokat, az ikonfestés kánonját.